A fenti kép a nyolcvanas években készült, egy fogvatartott rajzolta le a börtön udvarát. Nézzük meg a képet, és gondoljuk meg, hogy az építészeti sajátosságok miként befolyásolják a fogvatartottak mozgását, magatartását és szelf-reprezentációját.
A tananyaghoz szükséges kötelező irodalmat innen lehet letölteni:
letölt
A totális intézmény világa
A következőkben olvasható anyag csupán vázlat:
A totális intézmény világa
A következőkben olvasható anyag csupán vázlat:
Goffman az olyan intézeteket, mint a börtön totális intézményeknek nevezte.
A bentlakó minden élettevékenységét irányítja, és ellenőrzi egy meghatározott cél érdekében.
Ilyenek: (non-normatív vagy ultranormatív viselkedés)
- otthonok (pl. idősek otthona)
- gyógyintézetek (elmegyógyintézetek)
- büntető intézetek
- feladatorientált intézmények (laktanya, munkatábor, hajó)
- vallásos célokat szolgáló intézmények (zárdák, kolostorok)
- jelentős számú, hasonló sorsú ember, akiknek az életét szigorú szabályok szerint ellenőrzik,
- stigmatizáció: eleve bizalmatlanságot vált ki a környezetéből
- Madonna és egy Hoskins (1996) nevű hajléktalan esete (fenyegetés és fenyegetés kilátásba helyezése)
- a fogvatartott (különösen a sex offender) a börtön önhatalmúnak és brutálisnak élheti meg
- különösen súlyos: hozzátartozó kisfiú sérelmére
- a stigmatizáció következtében új identitás alakul ki: megalázott, passzív, szuicid
Teoretikus háttér: (antiindividualista, determinista mozgalom)
- animalizált fogvatartott: „állatnak” tartják
- Lombroso (pozitivista) műve a fogvatartottakról kialakult reprezentációban tovább él a tudományos és a népszerű fórumokon
- Lombroso elődjei: Darwin és B. A. Morel degenerációs elmélete
- Benedict Augustin Morel (1809-1873): a kretenizmus szó megalkotója, szerint a degeneráció kumulálódik, katolikus volt, az alkoholt és az ópiumot okolta, aki tbc-s, hisztériás volt, annál mindig degenerációs okot vélt felfedezni
- Richard von Krafft-Ebing (1840-1902): Psychopathia sexualis: a homoszexuális elmebetegség magatartást is degeneráltnak minősítette, a nézet Freud felbukkanásáig uralkodott
- Ellenben Freud szerint a Három értekezés a homoszexualitásról c. munkájában kimondja: a szexuális irányultság független (indeterminált) a nemtől (a szexuális drive tárgyat talál magának), nem aberráció és nem perverzió, feminin heteroszexuális férfi, maszkulin heteroszexuális nő is lehet, Freud nézeteit a neofreudisták nem követték,
-labeling: címkézés, a klasszifikáció káros hatása
- traumatizáció
Goffman és a stigmatizáció
Fenyegetett identitás = szankcionált identitás
A stigamtizáció az én koherenciáját fenyegeti
mindig szociális térben keletkezik
lehet: testi, törzsi, erkölcsi (tartalom)
formára: hiány (szegény), fogyatékosság (vak), hátrány (erdélyi, vidéki, pesti)
A társadalom rögzíti a kategorizációt, és az ezekhez társuló jellemvonásokat, ezért odafigyelés nélkül indul meg a kommunikációs a reprezentánssal,
Anticipáljuk a másik kategóriáját, de ez mindig körülhatárolt helyzetben történik.
Glynis Breakwell
A státuszért folyó harc egy identitás stratégia, az identitásra ható fenyegetéssel való megküzdés
Fenyegetés tárgya: önbecsülés (self-respect), kontinuitás, originalitás, identitás alapelvek
A fenyegetés mindig averzív: lehet külső vagy belső
- intrapszichikus: kognitív működés, értékrendszer
- interperszonális: „alkudozás” a másik emberrel való viszonyban (a fogvatartott családja)
- csoportközi (a stigma coping):
- elszigetelődés: munkanélkülieknél: szuicid veszély
- negatívizmus
- „passing”
- compliance – a fenyegetésnek való behódolás
szelf reperezentáció (chat-viselkedés)
William James (1890):
“szubjektív szelf” (I): azon érzetek együttesére: cselekvéseink, percepcióink, érzéseink és emlékezéseink során a mentális és viselkedéses állapotok alanyára, ágensére, illetve tulajdonosára vonatkoznak.
“objektív szelf” (ME): egy olyan reprezentációs fogalom, amely az énre, mint (társas) személyre jellemző leíró és evaluatív (és relatív) tulajdonságok reprezentációinak sorát tartalmazza.
a szelf-reprezentáció (a James-i “ME”) egy többé-kevésbé hosszú szociális konstrukciós folyamat eredménye, melynek központjában a személy szignifikáns társkapcsolatokban visszatükrözött tulajdonságainak internalizációja áll. Konformizmus estén természetesen az internalizáció nem teljes. Ez kifejezetten érvényes a totális intézményekre:
- képtelenség megállapítani, hogy a fogvatartott valódi motivációval rendelkezik vagy szelf-reprezentánssal
szelf reprezentáció a börtönben:
- személyzet felé,
- kutató felé,
- fogvatartott társ felé.
nagyon nehéz fenntartani a kongruenciát (Newcomb: ABO, Festinger: KDR). Mivel az internalizáció valamilyen mértékben mégis érvényesül, a fogvatartott személyisége alterálódik, és ez megcsömörléshez, kiégéshez vezet, valamint a szociális jellegű intellektust rendkívül igénybe veszi.
A szelf reprezentáció a büntető eljárás során is erélyesen jelen van, befolyásolja az ítéletet, és ezzel sikeressége vagy inkompetenciája által megerősíti a börtönbeli adaptációs folyamatokat.
Inkompetens szelf reprezentáció: többszörös visszaeső fogvatartottak
A totális intézmény hatásai
- nincsenek határok az életszférák között: alvás, munka, szórakozás
- szociális beszűkülés (kapcsolatok, csökken a külvilág iránti érdeklődés)
- döntések jelentéktelensége (helyettük döntenek)
- intézményi szindróma: pseudo családok keletkezése (spanok, női személyzethez való viszony)
- szomatizáció (erélyesebb esetben: kommunikáció önkárosítás által)
- fogvatartotti szerepek, atrocitások (csicska, köcsög stb.)
- önreflexió hiánya (nem figyel magára)
Személyzet:
- a vezetőséget kiszolgáló irodisták a státusz-orientált,
- az egymásnak rendszeresen besegítõ (közvetlen fogvatartottakkal foglalkozók) a szolidaritás-orientált normát fogják követni.
Jellemzők Goffman szerint:
- életszférák egy tető alatt
- a csoportos foglalkozások szervezettsége
- racionális célok megfogalmazása:
- fogvatartott-személyzet távolságtartás (split=elhasadás)
- normális munkaetika kifejlődésének megelőzése (jutalmazási rendszer csődje)
- szelf-mortifikáció: self-stripping: szelf-szűkítés
- privilégizáló rendszer: a jutalmak jogokat generálnak
- argo rendszer: ranking – besorolódás a személyzetnél is
- szituatív adaptációk:
- visszavonulás (progresszív vagy reaktív – biztonsági/nevelési ellenhatások)
- ellenállás (éhségsztrájk: bizarr, hogy ez biztonsági kérdés, szervezkedés, zendülés stb.: ez határozza meg a morált)
- kolonizáció (az otthoni és az intézeti élet keveredése, gangesedés)
- konverzió (a személyzet szelfjének internalizálása: vamzerek, távolságtartó rabok stb.)
A KZ-ek nem totális intézmények, hanem totalitáriánus intézmények voltak…
- teljes izoláció külvilágtól,
- az aktivitás az exhaustio-t szolgálja,
- nincs jutalmazási rendszer
- pszichológiai hadviselés
- tortúra, abúzus
Ezeket el kell(-ene) kerülni a börtönökben.
