Fogvatartott nők egy magyar fegyintézetben a hatvanas években, "kultúrális foglalkozáson".
A kép a nyolcvanas években készült egy magyar börtönben. Milyen tipikus jegyeket fedezhetünk fel a képen szereplő nőkön?1. BEVEZETÉS
A témába való bevezetéséként fontos fogalmakat kell átismételnünk, illetve tisztáznunk.
Ismételni való:
- a szelf szerepekből épül fel, és a szerepeink összessége időben és térben kiegyensúlyozott és egymásra épül (kongruitás és kontinuitás)
- a szelf ideje és tere a társas közeg
- a börtönbeli társas közeg agresszív
- börtönközeg megegyezik az összes börtönben lévő személy szelfjeinek összességével egy adott pillanatban és folyamatosan is
Új fogalmak:
- a gender szó társadalmi nemet jelent. Itt a társadalmi szóval kapcsolatban a következőkre gondoljunk: a társadalom kialakít, felruház és formál: azaz definiál
- társadalmi nem aspektusai (ezek példák csupán):
1. iskolai oktatás: pl.: a kislányoknak megtanítják, hogy a háztartásban milyen szerepeket kell eljátszani
2. a testtartás elsajátítása: pl.: a kislányok megtanulják a nőies járást
3. öltözködés: pl.: a kislányoknak megtanulják, hogy milyen ruhákat lehet, illik, kell stb. felvenni
4. szemkontaktus: pl.: a kislányoknak megtanítják, hogy kinek szabad a szemébe nézni
2. TÁRSADALMI ÉS FEMINISTA MEGKÖZELÍTÉS
Bourdieu tanítása
Pierre Bourdieu szerint a világ a férfiasság hangsúlyozása és a teljesítményszerbe vetett hit. A férfiak terepe nyilvános és profitorientált, ezeknek a funkciója a férfiak szimbolikus tőkéjének újratermelése. A nők ugyanakkor a tetszés felkeltésére vannak hajlamosítva, idejük nagy részét kozmetikai munkálkodással töltik. Ceremóniákat szerveznek, és a megkülönböztető jegyek termelésére és fogyasztására szakosodott kulturális szférában foglalnak el fontos pozíciókat.
Ezzel kapcsolatban gondoljuk meg a következőket:
- mit jelent a fegyverviselés a bűnözök esetében és fegyveres szervek esetében (késleltetés hiánya és visszatartás)?
- a börtönben dolgozó nő milyen szerepet tud könnyen felvállalni? (szervezés, kulturális események)
Virginia Woolf tanítása
- hízelgő tükör: a nőkben a férfiak önmaguk kinagyított képét látják meg
- a nők valamennyi megnyilvánulásukkal az őket birtokló férfi vagyonát gyarapítják
- ugyanakkor a kirekesztettek tisztánlátásával tisztán látják a férfiak „halálosan komoly” játékait
Virginia Woolf – nyilván szándékán kívül – de teljes mértékben képes volt illusztrálni a nők szerepét a bűncselekményekben:
- megerősítő hízelgésük kell ahhoz, hogy férfi megtegye a kitervelt dolgot
- reprezentálniuk kell (gondoljunk itt a „bmw-s vagányok” mellett ülő nőkre)
- előre kell látniuk a bűnözők végső anyagi vagy erkölcsi bukását
3. AMERIKAI BÖRTÖNKUTATÁSOK
A bebörtönzés előtt a nők többsége fizikai, szexuális vagy érzelmi abúzus (sanyargatás) áldozata volt. Ezen abúzusok és a bűnözés között nyilvánvaló kapcsolat áll fenn, és a pszichológiai következményekkel a legtöbb börtön nem törődik.
C.S. Widom 200-es kutatása szerint a sanyargatott nők a következőkkel jellemezhetők:
- megszöknek a sanyargató környezetből
- csekélyebb az intelligencia hányadosuk, olvasni nagyon nehezen tudnak,
- szerfüggő (alkoholista vagy drogos) szülők gyermekei,
- társas és lelki támogatást nem élvezhetnek (nincsenek barátaik és szerelmeik, szeretteik),
- bűnözővé válás kockázata
Marcus-Mendoza 2004-es kutatása szerint:
- a börtönkörnyezet a nők kapcsolatait megszakítja és megerőszakolja,
- továbbá a börtönközegben alapvetően patriarchális mikrokozmosz keletkezik.
Zaplin és Doughtery 1998-as kutatása szerint a börtönben fogvatartott nők számára a következők fontosak:
- az anyaság kezelése,
- fókuszált program a sanyargatott és megvert nők számára,
- speciális tréning a személyzet számára is,
- kábítószer-prevenció és tanácsadás,
- szülői készségalakítás,
- megküzdés (stressz-coping) tréning
4. GONDOLATOK A MAGYAR FOGVATRATOTT NŐK HELYZETÉRŐL
- börtöneink többsége a 19. század végén épült, amikor nem lehetett beszélni női büntetés-végrehajtásról, akkoriban a bűnöző életvitelű nők szigorú zárdákba kerültek,
- ezért a börtönök építészeti sajátosságai a férfiak igényit követik
Friss adatok szerint a magyar fogvatartott nők jellemző bűncselekményei a következők:
Rablás: 39 %
Emberölés: 34 %
Lopás: 6,6 %
Testi sértés: 6,3 %
Csalás: 4,6 %
Ezzel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni:
Szinte közhely, hogy a nők által elkövetett életellenes cselekményeknek két formája van:
- saját gyermek megölése
- élettárs megölése.
A saját gyermek sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi megítélése eleve társadalmi vitákat generál. (Részletesebben lásd a detrimentalizációnál.)
Az élettárs megölése pedig a jogos védelem büntetőjogi kategóriáját feszegeti.
A nők által elkövetett rablás jellemző elkövetési módja a társtettesség, azaz a markecolás, azaz férfiak nélkül a leggyakrabban elkövetett női bűncselekmények nem történtek volna meg.
Nyersadatok
Kb. 900 nő (kb. 5%)
Nők aránya a testületnél: 20%
A nők elhelyezése
Kalocsa
Eger
Tököli Bv. Kórház (kismamák)
Anya-Gyermek Körlet kb. 6 éve: Kecskemét II. ház (fk. lányok is: kb. 5 fő) (7 anya – 1 év)
Bernátkút Alegység Pálhalma
Megyei intézetek
A kábítószerek és a fogvatartott nők kapcsolatáról külön tanulmány készült: kötelező link (a szövegtestből hiányzik egy táblázat, de ettől függetlenül a cikk tartalmát tudni kell).
5. MAGYAR KUTATÁS
Tóth Herta (CEU Center for Policy Studies) forrás: http://gender.bkae.hu/eloadas.php?d=2004-05-20
„Nők a börtön után Magyarországon – reintegráció és kirekesztés
A CPS egyik jelenleg is futó kutatási programjának célja a börtönt elhagyó nők életének nyomonkövetésén keresztül a társadalmi reintegráció illetve kirekesztés folyamatainak feltárása egy 6 országra kiterjedő kutatás keretén belül. Az elemzés feltárja azokra a folyamatokat, amelyek a büntetés-végrehajtás során, valamint közvetlenül annak elhagyása után meghatározóak az érintett nők társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja szempontjából. Különösen az állami közpolitikák vizsgálata áll a kutatás középpontjában. A törvényi szabályozás, a korábbi kutatási tapasztalatok, az első adatok és interjúk elemzése azt támasztja alá, hogy a törvényekben megfogalmazott elvárás ellenére sem a büntetés-végrehajtás nem készít fel a börtön utáni életre, sem a pártfogói rendszer nem látja el reintegrációs feladatát. Az állami szerepteljesítés kudarcát tovább súlyosbítja, hogy a reintegrációból hiányoznak a civil szervezetek is. Így a börtönből távozóknak az egyetlen támaszuk a család, amely különösen bántalmazott nők esetében nem jelent megoldást, sőt súlyos problémák forrása. Ezek a folyamatok erőteljesen a további kirekesztés felé mutatnak. A kutatás még nem zárult le, az előzetes eredmények azonban meggyőzően támasztják alá az állami közpolitikák elégtelenségét a gyakorlatban.”
A témába való bevezetéséként fontos fogalmakat kell átismételnünk, illetve tisztáznunk.
Ismételni való:
- a szelf szerepekből épül fel, és a szerepeink összessége időben és térben kiegyensúlyozott és egymásra épül (kongruitás és kontinuitás)
- a szelf ideje és tere a társas közeg
- a börtönbeli társas közeg agresszív
- börtönközeg megegyezik az összes börtönben lévő személy szelfjeinek összességével egy adott pillanatban és folyamatosan is
Új fogalmak:
- a gender szó társadalmi nemet jelent. Itt a társadalmi szóval kapcsolatban a következőkre gondoljunk: a társadalom kialakít, felruház és formál: azaz definiál
- társadalmi nem aspektusai (ezek példák csupán):
1. iskolai oktatás: pl.: a kislányoknak megtanítják, hogy a háztartásban milyen szerepeket kell eljátszani
2. a testtartás elsajátítása: pl.: a kislányok megtanulják a nőies járást
3. öltözködés: pl.: a kislányoknak megtanulják, hogy milyen ruhákat lehet, illik, kell stb. felvenni
4. szemkontaktus: pl.: a kislányoknak megtanítják, hogy kinek szabad a szemébe nézni
2. TÁRSADALMI ÉS FEMINISTA MEGKÖZELÍTÉS
Bourdieu tanítása
Pierre Bourdieu szerint a világ a férfiasság hangsúlyozása és a teljesítményszerbe vetett hit. A férfiak terepe nyilvános és profitorientált, ezeknek a funkciója a férfiak szimbolikus tőkéjének újratermelése. A nők ugyanakkor a tetszés felkeltésére vannak hajlamosítva, idejük nagy részét kozmetikai munkálkodással töltik. Ceremóniákat szerveznek, és a megkülönböztető jegyek termelésére és fogyasztására szakosodott kulturális szférában foglalnak el fontos pozíciókat.
Ezzel kapcsolatban gondoljuk meg a következőket:
- mit jelent a fegyverviselés a bűnözök esetében és fegyveres szervek esetében (késleltetés hiánya és visszatartás)?
- a börtönben dolgozó nő milyen szerepet tud könnyen felvállalni? (szervezés, kulturális események)
Virginia Woolf tanítása
- hízelgő tükör: a nőkben a férfiak önmaguk kinagyított képét látják meg
- a nők valamennyi megnyilvánulásukkal az őket birtokló férfi vagyonát gyarapítják
- ugyanakkor a kirekesztettek tisztánlátásával tisztán látják a férfiak „halálosan komoly” játékait
Virginia Woolf – nyilván szándékán kívül – de teljes mértékben képes volt illusztrálni a nők szerepét a bűncselekményekben:
- megerősítő hízelgésük kell ahhoz, hogy férfi megtegye a kitervelt dolgot
- reprezentálniuk kell (gondoljunk itt a „bmw-s vagányok” mellett ülő nőkre)
- előre kell látniuk a bűnözők végső anyagi vagy erkölcsi bukását
3. AMERIKAI BÖRTÖNKUTATÁSOK
A bebörtönzés előtt a nők többsége fizikai, szexuális vagy érzelmi abúzus (sanyargatás) áldozata volt. Ezen abúzusok és a bűnözés között nyilvánvaló kapcsolat áll fenn, és a pszichológiai következményekkel a legtöbb börtön nem törődik.
C.S. Widom 200-es kutatása szerint a sanyargatott nők a következőkkel jellemezhetők:
- megszöknek a sanyargató környezetből
- csekélyebb az intelligencia hányadosuk, olvasni nagyon nehezen tudnak,
- szerfüggő (alkoholista vagy drogos) szülők gyermekei,
- társas és lelki támogatást nem élvezhetnek (nincsenek barátaik és szerelmeik, szeretteik),
- bűnözővé válás kockázata
Marcus-Mendoza 2004-es kutatása szerint:
- a börtönkörnyezet a nők kapcsolatait megszakítja és megerőszakolja,
- továbbá a börtönközegben alapvetően patriarchális mikrokozmosz keletkezik.
Zaplin és Doughtery 1998-as kutatása szerint a börtönben fogvatartott nők számára a következők fontosak:
- az anyaság kezelése,
- fókuszált program a sanyargatott és megvert nők számára,
- speciális tréning a személyzet számára is,
- kábítószer-prevenció és tanácsadás,
- szülői készségalakítás,
- megküzdés (stressz-coping) tréning
4. GONDOLATOK A MAGYAR FOGVATRATOTT NŐK HELYZETÉRŐL
- börtöneink többsége a 19. század végén épült, amikor nem lehetett beszélni női büntetés-végrehajtásról, akkoriban a bűnöző életvitelű nők szigorú zárdákba kerültek,
- ezért a börtönök építészeti sajátosságai a férfiak igényit követik
Friss adatok szerint a magyar fogvatartott nők jellemző bűncselekményei a következők:
Rablás: 39 %
Emberölés: 34 %
Lopás: 6,6 %
Testi sértés: 6,3 %
Csalás: 4,6 %
Ezzel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni:
Szinte közhely, hogy a nők által elkövetett életellenes cselekményeknek két formája van:
- saját gyermek megölése
- élettárs megölése.
A saját gyermek sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi megítélése eleve társadalmi vitákat generál. (Részletesebben lásd a detrimentalizációnál.)
Az élettárs megölése pedig a jogos védelem büntetőjogi kategóriáját feszegeti.
A nők által elkövetett rablás jellemző elkövetési módja a társtettesség, azaz a markecolás, azaz férfiak nélkül a leggyakrabban elkövetett női bűncselekmények nem történtek volna meg.
Nyersadatok
Kb. 900 nő (kb. 5%)
Nők aránya a testületnél: 20%
A nők elhelyezése
Kalocsa
Eger
Tököli Bv. Kórház (kismamák)
Anya-Gyermek Körlet kb. 6 éve: Kecskemét II. ház (fk. lányok is: kb. 5 fő) (7 anya – 1 év)
Bernátkút Alegység Pálhalma
Megyei intézetek
A kábítószerek és a fogvatartott nők kapcsolatáról külön tanulmány készült: kötelező link (a szövegtestből hiányzik egy táblázat, de ettől függetlenül a cikk tartalmát tudni kell).
5. MAGYAR KUTATÁS
Tóth Herta (CEU Center for Policy Studies) forrás: http://gender.bkae.hu/eloadas.php?d=2004-05-20
„Nők a börtön után Magyarországon – reintegráció és kirekesztés
A CPS egyik jelenleg is futó kutatási programjának célja a börtönt elhagyó nők életének nyomonkövetésén keresztül a társadalmi reintegráció illetve kirekesztés folyamatainak feltárása egy 6 országra kiterjedő kutatás keretén belül. Az elemzés feltárja azokra a folyamatokat, amelyek a büntetés-végrehajtás során, valamint közvetlenül annak elhagyása után meghatározóak az érintett nők társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja szempontjából. Különösen az állami közpolitikák vizsgálata áll a kutatás középpontjában. A törvényi szabályozás, a korábbi kutatási tapasztalatok, az első adatok és interjúk elemzése azt támasztja alá, hogy a törvényekben megfogalmazott elvárás ellenére sem a büntetés-végrehajtás nem készít fel a börtön utáni életre, sem a pártfogói rendszer nem látja el reintegrációs feladatát. Az állami szerepteljesítés kudarcát tovább súlyosbítja, hogy a reintegrációból hiányoznak a civil szervezetek is. Így a börtönből távozóknak az egyetlen támaszuk a család, amely különösen bántalmazott nők esetében nem jelent megoldást, sőt súlyos problémák forrása. Ezek a folyamatok erőteljesen a további kirekesztés felé mutatnak. A kutatás még nem zárult le, az előzetes eredmények azonban meggyőzően támasztják alá az állami közpolitikák elégtelenségét a gyakorlatban.”
KÖTELEZŐ LINK: KLIKK IDE
Az azóta lezárult kutatás leírása, adatai és kapcsolódó publikációk megtalálhatóak a kutatás hivatalos honlapján: http://mip.surt.org/
6. INZULÁCIÓ
A fogvatartott nők leggyakoribb és legszembetűnőbb deprivációja a gyermekek és általában a család hiánya. Ez nem azonos a férfiak társadalomtól való elválasztottságával, azaz az IZOLÁCIÓVAL. A nők elszigetelődnek a gyermekeiktől, a családjuktól, és ennek következtében a fogvatartott társaiktól is. Ez a jelenség az inzuláció.
Az azóta lezárult kutatás leírása, adatai és kapcsolódó publikációk megtalálhatóak a kutatás hivatalos honlapján: http://mip.surt.org/
6. INZULÁCIÓ
A fogvatartott nők leggyakoribb és legszembetűnőbb deprivációja a gyermekek és általában a család hiánya. Ez nem azonos a férfiak társadalomtól való elválasztottságával, azaz az IZOLÁCIÓVAL. A nők elszigetelődnek a gyermekeiktől, a családjuktól, és ennek következtében a fogvatartott társaiktól is. Ez a jelenség az inzuláció.
